HTML

A Keletiből Hongkongba

Hosszú utazás. Vonaton. Főleg. Észak-Korea, Mongólia, Tibet. Keresztül Ukrajnán, Oroszországon, Kínán. Sőt több.

Úti videóklip

 

Friss topikok

Címkék

Amerika (1) Arirang (4) Bajkál (1) Boldirevka (1) Bruce Lee (1) Buddha (1) buddhizmus (1) buék (1) Csengdu (1) Cse elvtárs (2) Csík zenekar (1) Csillag vagy fecske (1) Dandong (2) DMZ (1) Don-kanyar (5) Dzsingisz kán (1) Erdenedalai (1) Észak-Korea (16) Finnország (2) Góbi (1) Gyangce (1) Harkov (2) Hongkong (8) Hszining (1) hui (1) internet (1) Irkutszk (1) iszlám (1) Jekatyerinburg (1) Joulupukki (2) Jules (1) katonai temető (2) katonasírok (2) Kátya (1) kávéfőző (1) Kazany (2) Keleti (6) Kijev (4) Kim Dzsong Il (1) Kim Dzsong Un (1) Kim Il Szong (5) Kim Ir Szen (7) Kína (7) Korotojak (1) Krasznojarszk (1) kvíz (1) Lappföld (2) Lásza (1) Lenin (1) Lösan (1) Magyar csend (1) Martell Károly (1) második világháború (1) metró (2) Mikulás (1) Mirr-Murr (1) Moctezuma (1) Mongólia (9) Moszkva (2) Nádam (1) Nagy Péter (1) Novaja Uszmany (1) Omszk (1) Oroszország (7) panda (1) Panimndzson (2) Peking (5) Pjongjang (6) Poitiers (1) Poltava (1) Popov (2) Puskás (1) rénszarvas (2) Rettegett Iván (1) Rovaniemi (2) Rudkino (3) Saint-Denis (1) Sigace (1) Szamije (1) Szibéria (1) Szinuidzsu (1) Szjujumbike (1) Sztrogoff (1) Sztyeklovata (1) Télapó (1) Tibet (7) Tibet-Csinghaj vasút (1) Tiencsin (1) Tomszk (1) transzmongóliai vasút (1) transzszibériai vasút (2) Ukrajna (1) Ulánbátor (1) Universiade (1) Uriv (1) utazás (2) Verne (2) videó (1) videóklip (1) vízilabda (1) Vlagyivosztok (2) Vodkára vodkát (1) vonat (7) Vonszan (1) Voronyezs (6) zuhany (1) Címkefelhő

 

Bízom benne, hogy kellően sokakat irritál, hogy Phenjan helyett többnyire Pjongjangot írok, amikor Észak-Korea fővárosa kerül szóba.

De hát fenjannak kell mondani, nem? Nem.

IMG_8216.jpgA pjongjangi/phenjani Dzsucse-emlékmű

Vigyázat, okoskodás következik!

A magyar helyesírásban a nem latin betűvel írt és önálló magyar névvel nem rendelkező földrajzi nevek átírására a főszabály az eredeti kiejtést követése. Ezért írunk például Vlagyivosztokot és Jekatyerinburgot, nem pedig Vladivostokot és Yekaterinburgot, hiába írják át az utóbbi módon latin betűsre maguk az oroszok. (Ebben a kategóriában külön humoros, amikor egy hasonló elven dolgozó nyelvről latinosítanak vissza egy városnevet. Így történhet meg, hogy Budapestet az ukrán közúti táblákon latin betűkkel így írják: Budapesht, hiszen Будапешт-et latin betűvel így kell írni, ugyebár.)

(Mondjuk Vlagyivosztokot egyáltalán nem [vlagyivosztok]-ként ejtik ki az oroszok, sokkal inkább [vlagyivasztók]-ként, ahogy Voronyezs sem [voronyezs], hanem [varónyezs], mint arról korábban már értekeztem, de ezen most ne akadjunk fenn.)

IMG_9004.jpgPontos időt mutató Lenin a vlagyivosztoki vasútállomás előtti téren

Izgalmas téma a kínai városnevek magyar átírása is. A hivatalosnak nevezett verziók között sajnos számos - számomra legalábbis - furcsa, a kínai kiejtéstől feleslegesen távoli is található. Magyarul elvileg Csengtunak, Sencsennek, Csengcsounak, Harpinnak kellene írni a pinyin átírással Chengdu, Shenzhen, Zhengzhou, Harbin nevű városokat. Én az eredetihez közelebb állónak és ezért helyesebbnek tartom a Csengdu, Sendzsen, Dzsengdzsou, Harbin írásmódokat, ezért ezeket használom.

xIMG_1688.JPGA kínai Dzsengzsou vasútállomása előtt. Nem hajléktalanok: éjszakai csatlakozásra váró utasok.


Külön eset, ha egy városnak van régóta bevett, meggyökeresedett magyar neve, amely az eredeti kiejtéstől eltér. Ilyenkor ezt használjuk, függetlenül attól, hogy hívják városukat a helyiek. Ilyen például Párizs, Lisszabon, Belgrád vagy éppen Peking. Ez utóbbinak a kínai kiejtését sokkal jobban visszaadja a pinyin átírás intonációt is jelölő változata: Běijīng

Ezzel együtt magyarul értelmetlen lenne [bejdzsing]-et mondani, olyannyira bevett a [peking] kiejtés és az ennek megfelelő írásmód. Ugyanígy írják például a németek, és régen így írták az angolok is. Hasonlít a francia és az orosz írásmód is: Pékin, illetve Пекин.


IMG_9258.jpgA pekingi nyugati pályaudvar


Nahátakkor – szúrhatja közbe ezen a ponton a figyelmes olvasó – hiszen Phenjan is kellőképpen meg van gyökeresedve. Minek arcoskodik itt a blogíró ezzel a pjongjangozással?

Remek a közbeszúrás. Csakhogy. Az észak-koreai főváros szokásos magyar kiejtése [fenjan]. Ez teljesen értelmetlenül tér el az eredetitől, a koreai kiejtésben ugyanis semmiféle f betű nincs.

Tehát ha már Phenjannak írjuk, legalább merjük úgy is ejteni, az elején p-vel és h-val: [phenjan]. („Barta Zoltán téhával” megvan?)

De miért is írjuk Phenjannak? Hát azért, mert oroszul hasonlóképpen írták át: Пхеньян, vagyis [phenyjan], a most szokásos írásmódot pedig a Szovjetunióból vettük át. Így lehet az, hogy oroszosan írják például ukránul, üzbégül, azeriül, bolgárul, litvánul, lettül, románul – és magyarul is.

Az Észak-Koreában hallottak alapján jóval közelebb áll viszont az eredeti kiejtéshez ez a hangalak: [pjongjang]. (Ahol az ng nazális, tehát olyasmi orrhang, mint a magyar ing szóban, de a g megnyomása nélkül.)

Nem véletlen, hogy a fent felsorolt nyelvektől eltérően mindenhol máshol Pyongyangnak, Pjongjangnak, vagy valami ezekhez nagyon hasonló módon írják a népi Korea fővárosát. Nemcsak angolul, franciául, németül, svédül, izlandiul és hollandul, hanem szerbül, horvátul, szlovénül, csehül, szlovákul és lengyelül is.

Akkor nekünk vajon miért kellene ragaszkodunk az oroszos írásmódhoz, ráadásul annak is a teljesen béna, f betűs, így valódi hungarikumnak tekinthető változatához?

Miért ne lehetne magyarul is az eredeti kiejtést elég jól visszaadó, magyarul egyszerűen leírható módon írni? Így: Pjongjang.

IMG_8719.jpgA Korea-újraegyesítési emlékmű Pjongjang déli kapujánál

Mellékvágánynak (hoppá, vonatos utalás!) tűnhet, de eléggé idevág, hogy Észak-Korea „örökös elnöke” (bizony, most is az!), Kim Ir-szen nevének írásmódja szintén közvetlenül az oroszból érkezett, és nem sok köze van az eredeti kiejtéshez.

A koreai kiejtés ugyanis leginkább ehhez hasonlít: [kim il szong]. Angolul és az egykori szocialista országokon kívül gyakorlatilag mindenhol ennek nagyjából megfelelően így írják: Kim Il-sung.

Hogy írják oroszul? Ким Ир Сен, vagyis [kim ir szen]. Hogy miért? Biztos van komplexebb magyarázat is, a legkézenfekvőbbnek mégis az tűnik, hogy csak. Egyszer, régen valaki a Szovjetunióban így értette, aztán ez a változat terjedt el a birodalom országaiban.

Nagy szerencsénkre az érdekességeknek ezzel még nem szakad végük. Kim Ir-szen utódja ugyanis nem más lett, mint fia, Kim Csen-ir. Nem ismerős a név? Pedig oroszul így - Ким Чен Ир-nek - hívják a kedves vezetőt, aki a párt örökös főtitkára címet kapta halála után.

IMG_7675.jpgKim Ir-szen és Kim Csen-ir lóháton, Phenyjanban. Esetleg Kim Il Szong és Kim Dzsong Il Pjongjangban.


Viszont az ő nevét már nem az oroszoktól vettük át, hanem a nemzetközi sajtóból, ezért Kim Dzsong-il (vagy Dzsongil, vagy Dzsong Il) formában szokás írni. Angolul és a legtöbb nyugati nyelven Kim Jong-il az írásmód.

Na, így vagyok én ezzel a pjongjangozással.

Elismerem, hogy lehet vitatkozni a Phenjan/Pjongjang kérdésen, én mindenesetre a fenti okokból továbbra is elsősorban Pjongjangnak fogom írni.

Ha pedig a Phenjan formával találkozik valaki, ajánlom, hogy péhával [phenjan]-ként olvassa. Aztán hivatkozzon nyugodtan a blogra. Menő lesz!

 

 

Címkék: Észak-Korea Peking Kim Ir Szen Vlagyivosztok Pjongjang Kim Il Szong

A bejegyzés trackback címe:

https://akeletibolhongkongba.blog.hu/api/trackback/id/tr86689859