HTML

A Keletiből Hongkongba

Hosszú utazás. Vonaton. Főleg. Észak-Korea, Mongólia, Tibet. Keresztül Ukrajnán, Oroszországon, Kínán. Sőt több.

Úti videóklip

 

Friss topikok

Címkék

Amerika (1) Arirang (4) Bajkál (1) Boldirevka (1) Bruce Lee (1) Buddha (1) buddhizmus (1) buék (1) Csengdu (1) Cse elvtárs (2) Csík zenekar (1) Csillag vagy fecske (1) Dandong (2) DMZ (1) Don-kanyar (5) Dzsingisz kán (1) Erdenedalai (1) Észak-Korea (16) Finnország (2) Góbi (1) Gyangce (1) Harkov (2) Hongkong (8) Hszining (1) hui (1) internet (1) Irkutszk (1) iszlám (1) Jekatyerinburg (1) Joulupukki (2) Jules (1) katonai temető (2) katonasírok (2) Kátya (1) kávéfőző (1) Kazany (2) Keleti (6) Kijev (4) Kim Dzsong Il (1) Kim Dzsong Un (1) Kim Il Szong (5) Kim Ir Szen (7) Kína (7) Korotojak (1) Krasznojarszk (1) kvíz (1) Lappföld (2) Lásza (1) Lenin (1) Lösan (1) Magyar csend (1) Martell Károly (1) második világháború (1) metró (2) Mikulás (1) Mirr-Murr (1) Moctezuma (1) Mongólia (9) Moszkva (2) Nádam (1) Nagy Péter (1) Novaja Uszmany (1) Omszk (1) Oroszország (7) panda (1) Panimndzson (2) Peking (5) Pjongjang (6) Poitiers (1) Poltava (1) Popov (2) Puskás (1) rénszarvas (2) Rettegett Iván (1) Rovaniemi (2) Rudkino (3) Saint-Denis (1) Sigace (1) Szamije (1) Szibéria (1) Szinuidzsu (1) Szjujumbike (1) Sztrogoff (1) Sztyeklovata (1) Télapó (1) Tibet (7) Tibet-Csinghaj vasút (1) Tiencsin (1) Tomszk (1) transzmongóliai vasút (1) transzszibériai vasút (2) Ukrajna (1) Ulánbátor (1) Universiade (1) Uriv (1) utazás (2) Verne (2) videó (1) videóklip (1) vízilabda (1) Vlagyivosztok (2) Vodkára vodkát (1) vonat (7) Vonszan (1) Voronyezs (6) zuhany (1) Címkefelhő

 

Kazany – A tatár Zürich

Valami félelmetes, veszélyes, civilizálatlan ingovány messze Oroszország belsejében, erősen kutyafejű polgárokkal. Nagyjából ennyit sejthet Tatárföldről az, aki leragadt a középkori, aztán az azok alapján újraköltött beszámolóknál.

A szépségéről messze földön híres tatár hercegnő, Szjujumbike (ejtsd: Szjujumbike) nagyon megtetszett Rettegett Ivánnak, olyannyira, hogy az orosz cár el is jegyezte őt. Szjujumbike azonban kikötötte: csak akkor kelhetnek egybe, ha Iván hét nap alatt felépíti neki Kazany legmagasabb tornyát. Több sem kellett a nagyhatalmú uralkodónak, mestereivel gyorsan felhúzatta a kívánt építményt. A világszép tatár hercegnő viszont nem kívánta alávetni magát és szeretett népét a cárnak – inkább levetette magát a toronyból.

Bármi legyen is igaz a megindító történetből, ami biztos, az az, szjujumbike_giccs_1.jpghogy IV. (Rettegett/Грозный) Iván 1552-ben (ekkor volt Eger sikertelen török ostroma is, ugye) leigázta és birodalmához csatolta a volgai tatárok fővárosát, egyben az ilyenkor szokásos eljárást követve lemészárolta a kazanyiak többségét. A Szjujumbike tornyának nevezett épület viszont ma is áll a kazanyi Kremlben. (Iván pedig a moszkvai Vörös téren a kazanyi és asztahanyi kánság elfoglalásának emlékére felépíttette a jól ismert Vaszilij Blazsennij templomot.)

Saját kutatásaim alapján a Szjujumbike-sztorihoz még annyit tudok hozzátenni, hogy Kazany tele van szebbnél szebb egzotikus szépségekkel: keleties arcformák kék szemmel és hófehér bőrrel, esetleg szeplőkkel, vagy éppen az oroszosan magas, vékony formához sötétebb bőr és vágott szemek. Szóval lehet, hogy van benne valami.

(A jobboldali képen Szjujumbkike és a tornya, ahogy az artnow.ru művésze látja.)

szjubástya.jpgSzjujumbike tornya és a tatár elnöki palota.

Bár a címben szereplő zürichezés nyilván nem mindenben stimmel, Kazany, pláne a Kreml kis hunyorgással nagyjából úgy néz ki, mint egy svájci vagy osztrák város. Tisztaság, rend, fiáker, az utak tökéletes állapotban, az épületek felújítva.


bécs20év.jpgPillanatkép a kazanyi Kremlből - Bécs húsz év múlva?

És ami a legijesztőbb: a polgárok tisztára úgy viselkednek, mintha valamely kedélyes vorarlbergi kisváros lakói lennének. Az autósok – mind, kivétel nélkül – megállnak a zebra előtt, a gyalogosok pedig idegesítően hosszasan várnak a piros lámpánál, akkor is, ha sehol nem látszik közeledő kocsi. Ezen kívül megrökönyödéssel és edukatív jóindulattal vegyes arckifejezéssel tanácsolnak alternatív útvonalat a magyar utazó számára, amikor az – ösztöneinek engedve – egy fűvel borított részen vágna át, hogy a legpraktikusabb módon (nehogymá kerüljek, ott van egyenesen) érje el vágyott úti célját, a vízilabdacsarnokot.

Kazanyban ugyanis Universiade, vagyis egyetemisták világversenye van. Az út szervezésekor erről fogalmam sem volt, viszont ez a véletlen egybeesés remek alkalmat kínált a magyar-kanadai vízilabdameccs (eredmény: 14-3) és az atlétikai versenyek megtekintésére.


Newdick.jpgAz új-zélandi Newdick csalódott

Meg persze arra is, hogy megtapasztaljuk a kazanyiak jófejségét és segítőkészségét. Az atlétikán például, amint eleredt az eső, a mögöttünk ülő két néni egyike szó nélkül adta át az esernyőjét, amikor pedig átültünk egy másik helyre, egy újabb néni hasonlóképpen nyújtott törlőkendőt az ülés vízmentesítésére. Persze nem lehet leírni az összes esetet, nagyon rendesek, na. A villamosmegállóig kísérő lánytól addig az univerziádés önkéntesig, aki – miután megmondtuk, hogy elfogytak a jegyek, de mindenképpen be akarunk jutni a vízilabdacsarnokba – elintézte, hogy jegy nélkül is bemehessünk a magyar meccsre.

Különdíjat kap az a taxis, aki miután útbaigazított és megkérdezte, honnan jöttünk, komoly koreográfiát bemutatva ecsetelte, hogy neki mekkora kedvence volt hajdanán Katyi Kovács, a magyar énekesnő.

villamos.jpgAz ötös villamos Kazanyban Universiade idején.

A magyar-kanadai meccsen megismert szurkoló, Aszkar szerint azért 2005 előtt nem így nézett ki a város. Akkorra, alapításának ezer éves évfordulójára hozták rendbe Kazanyt, akkorra épült meg az 1,3 milliós város első metróvonala is. Ez ugyan jó érzékkel kikerüli a vasútállomást, viszont a tíz, légkondicionált megállóban az utasok érintőképernyős tájékoztató táblákon nyomkodhatják a térképeket.

A kazanyi millenniumra, 2005-re készült el a Kul-Sarifról, a várost 1552-ben védő imámról elnevezett mecset is a Kremlben. (Nehéz ügy, ha egyszerre kell büszkének lenni a tatár gyökerekre és a leigázó oroszokra is.) Adja magát a feltételezés, hogy ez a tekintélyes építmény a tatárföldi iszlám reneszánsz szimbóluma is.

kreml.jpgA kazanyi Kreml a Kul-Sarif mecsettel

Tatársztán Köztársaság – az Oroszországi Föderáció egyik entitása – 68 ezer négyzetkilométerén 3,8 millióan laknak. Mintegy 53 százalékuk tatárnak, 40 orosznak, a többi meg például csuvasnak, vagy éppen finnugor marinak, udmurtnak vallja magát.

A tatár türk nyelv. Érdekesség, hogy 1928-ig arab, azután 1939-ig latin betűvel írták, onnantól kezdve viszont kötelezővé vált a cirill írásmód. Pár speciális betűvel, hogy az oroszban ismeretlen hangokat, például az ö-t is jelölni tudják. Ezt az ábécét használják a szintén türk nyelvű és teljesen független államban élő kazahok is. A két nyelv helyzete is hasonló: az adott országban/köztársaságban hivatalos, viszont a lakosság jelentős része nem érti, miközben oroszul lényegében mindenki beszél.

bolgarmagyar.jpgA magyarok a cseremiszek, kipcsakok, mordvinok és oguzok között előzik a volgai bulgárokat a kazanyi múzeum térképén. (Az ősi Bulgar romjai Kazanytól 130 kilométerre délre találhatók.)

 

A köztársaság elnöke Ruszam Minnihanov 2010 óta. Elődje, Mintimer Sajmijev – jó posztszovjet szokás szerint egy személyben az utolsó „kommunista” és az első „demokratikus” vezető – ekkor beszélgetett el Medvegyev orosz elnökkel, a beszélgetés eredménye pedig az lett, hogy Sajmijev bejelentette, nem szeretné jelöltetni magát az esedékes következő választáson.

A helyenként osztrákos küllem biztosításához nem árt a biztos anyagi háttér. Tatárföldön sok az olaj és erős az ehhez is kapcsolódó vegyipar, nem beszélve arról, hogy itt gyártják a Magyarországon is jól ismert Kamaz teherautókat. A Kamaz a tatárföldi munkavállalók nem kevesebb mint egyötödét foglalkoztatja.

A fentieknél is egyetemesebb jelentőségű kazanyi felfedezés a столовая (sztalóvaja) fogalmával való megismerkedés. Az így nevezett étkezdékben ugyanis nagyon baráti, nagyjából egy kávéházban elfogyasztott kávé árának megfelelő összegért lehet remek ebédet kapni. És ebben az árban már némi, nem tolakodó, de egész nap elkísérő olajszag is benne van.


sztalóvaja.jpgHelyi ízek olcsón

Egyébként Aszkar segítségét – mindenekelőtt azt, hogy szerzett ilyen idétlen, felfújható, csattogtatnivaló szurkolóizét – azzal háláltam meg, hogy lefényképeztem az előttünk a magyar csapatot csendben videózó Vári Attilával, előtte felvilágosítva, hogy ez a fickó kétszeres olimpiai bajnok, az egyike azoknak, akik Sydneyben a döntőben 13-6-ra verték az oroszokat. Azt hiszem, örült. Mármint Aszkar.

Címkék: vízilabda Kazany Rettegett Iván Szjujumbike Universiade

Mit gondolsz?

A bejegyzés trackback címe:

https://akeletibolhongkongba.blog.hu/api/trackback/id/tr215400366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.